2. Első nap

  Ahogy az az ékezeteken látszik, már saját laptopról íropk, tehát ma már van net Foreban (Fore=Foresteria, a rezidenciám). Perpillanat elég nagy az élet körülöttem, gondolom, ez máskor is így lesz. Fore a legnagyobb rezidencia, kb. nyolcvanan lakunk itt, de egyelőre nem érzékelem, hogy össze lennénk zsúfolva, inkább csak kellemesen pezseg az egész hely. Persze, éjfél előtt elaludni szerintem majdnem lehetetlen lesz, dehát az majd még elválik.
  Ma megvolt az úszásfelmérés, hát, elég érdekes volt. Hármasával engedtek be minket a tengerbe, és az egyik tanár (nem emlékszem a nevére) felügyelt minket, és volt egy vízimentő srác is, ő azt hiszem, olasz volt.
 Kétszer is volt helyzet, először Shama, egy latin-amerikai (?) másodéves, másodszor pedig Zaíd kezdett el fuldokolni, de szerencsére senkinek sem esett komolyabb baja, gyorsan kihozták őket, de ez a két baleset szült egy kis idegességet, és ezért azok, akik csak bámészkodtak (másodévesek, akik már tavaly átmentek), illetve a végzett elsősök el lettek küldve, hogy a felügyelők jobban tudjanak figyelni.
  A csapat átment Portoba, ez egy kis vitorláskikötő, és van egy része, ahonnan kiválóan be lehet mászni a vízbe, itt fürödtünk, aztán délután fociztunk vacsiig, vacsora után pedig ilyen bemutatkozójátékokat játszottunk, elég vicces volt.
  Kezdek tisztába jönni azzal, hogy ki kicsoda, mostanra már megjött az összes elsős... Kíváncsi vagyok már a társaságra órákon. Sőt, az órákra is kíváncsi vagyok.
Most egy kicsit félek a matek és az angolteszttől, érdekes módon inkább a matektól. Úgy néz ki, az angolom, ha nem is kifejezetten jó, azért megállja a helyét, főleg, ha van egy kis időm gondolkodni, miközben/mielőtt beszélek, nem hiszem, hogy a tudásomnál gyengébb csoportba kerülnék...
 Ellenben matekból szinte mindent elfelejtettem (vagy legalábbis úgy tűnik), és ugye a képleteket sosem tanultam meg... Ráadásul most nem lehet majd egyáltalán számológépet használni. (Később lehet, csak a szintfelmérőn nem, félelmetes.)
  Reggel találkoztam egy pár tanárral, Timmel, aki a tutorom lesz, és akihez holnap megyünk reggelizni, ő matekot és fizikát tanít, nagyon szimpatikus, és nagyon tetszett a német akcentusa. A másik tanár Lydia volt, és angol irodalmat tanított tavaly a Zsoltinak, neki walesi akcentusa van.
  Délelőtt pedig még elmentünk a legközelebbi hipermarketbe, az úton megfigyeltem Gabriel (from UK, másodéves) brit, és Carla (from Italy, másodéves) olasz akcentusát.
(Nagyon tetszik ez az egész akcentus dolog.)

 Holnap már nehéz nap lesz, vagy legalábbis hosszú.

Azt hiszem, az előző bejegyzést nem szerkesztem át utólag, maradjon meg nekije ez a rusztikus bája. :P