4. Subjects & Open Mic

  Nos, tegnap nem sikerült esti bejegyzést írni, de most van egy elég nagy lyuk fél háromig, úgyhogy pótolok.
Délelőtt volt a tantárgyak bemutatkozása, először a természettudományoké, utána pedig a többi.
  A dolog úgy működött, hogy a csapat csoportokra oszlott, és aszerint, hogy kit mi érdekelt a legjobban, meghallgatta az aktuális tantárgyat tanító tanárt az aktuális tantárgy laborjában (szerintem nagyon jó laborok vannak), és kb. 20-25 perc után volt lehetősége átmenni egy másik laborba, és meghallgatni egy másik tanárt.
  Én alapvetően biológiára akartam menni, azt hallgattam elsőnek, de a tanár (Max) elég elrettentő volt (nem tudom, hogy csak azért tűnt úgy, mert ő az emelt bioszt tanítja, és nem szereti a hozzánemértőket, és igyekezett szűrni, vagy direkt azért akart ijesztő lenni, mert kicsi primik vagyunk), és kiderült, hogy az órák fele - tantárgytól függetlenül - így is, úgy is laborban lesz, ezért elgondolkoztam, hogy tényleg bioszt akarok-e tnaulni, vagy esetleg valami mást... kémiát... fizikát...izé.
  De azért másodszorra az Environmental systems and society-ra mentem be, ez a gyógytantárgy azoknak, akik nem akarnak normális természettudományokat tanulni, ilyen öko-természetismeret féle. Igazából még érdekes is lehet, mert nagyon jó témák voltak feldobva, de nagyon könnyen közhelyesedhet az egész.
 Szerintem hosszú távon nem tudna lekötni.
 Utána még volt időm, és hirtelen felindulásból benéztem a fizikaterembe, a tanár egyébként nagyon szimpatikus (azt hiszem délutáni elfoglaltságként sakkot tart), de már amikor körbepislogtam a teremben elbizonytalanodtam, aztán belenéztem a tananyagba, és az gyorsan emlékeztetett rá, hogy én valójában ki nem állhatom a fizikát, taníthatják nekem akárhogy, a mechanika sosem fog lekötni (főleg, hogy fénysebességen már az egész nem is működik, na mindegy).
  Aztán még átfutottam a kémiába, csak hogy mindent lássak, de végül azt hiszem maradok a biosznál, főleg, hogy az e-systemsről a Zsolti is azt mondta, hogy elég komolytalan egy tantárgy.
   A humán tárgyak ismertetője az Auditoriumban volt, ez ilyen színházterem féle, a nagy, egésziskolás meetingek általában ott vannak.
  Eredetileg emelt törit és közgázt akartam felvenni, de a filozófia és a world arts and cultures is nagyon meggyőző volt (a töri kevésbé), szóval nem tudom...
  Beszéltem a dologról Zsoltival, ő azt mondta, hogy a filozófia ugyan jó, de később nem sok mindenre lehet használni (mint tantárgyat), és a world arts miatt sem érdemes leadni a törit, főleg, hogy csak középszinten lehet tanulni, és annyira azért meg nem jó.
  Bár a tanár másodikban elvisz ingyen egy hétre Rómába.
  Azt hiszem végül maradok az eredeti tervnél, a filozófiát megpróbálom megcsinálni délutáni elfoglaltságnak (van ilyen filosophy caffe), a world artsot meg igyekszem megélni a diákokkal, de ezt még megbeszélem a tutorommal. 
  A menzán Kristiennel és Shenannel, egy kelet-timuri sráccal beszélgettem, utána volt egy elég hosszú kirándulás a környéken, ahol Theis révén megismerkedtem egy norvég lánnyal, de főleg Zsoltival voltam (egész délelőtt keresgéltem, de kb. addigra kavarodott elő; Shenan, aki egy rezidenciában lakik vele, mondta is, hogy olyan, mintha egyszerre lenne mindenhol meg seholsem).
 Theis az Tyce, csak most már tudom, hogyan kell írni a nevét.
 A kirándulás után volt egy kis icebreaking game, az nagyon érdekes volt, a vacsorát pedig a Fore előtti parkban/kertben (az Fore Lawn) ettük meg, nagyon jó volt a hangulat, és aztán kezdődött az Open Mic.

  Az Open Mic azt jelenti, hogy Fore Dayroomban ki van téve egy darab mikrofon, és aki akar, belebeszélhet meg produkálhatja magát, lehetőleg spontán.
  Először a másodévesek zenekara játszott egy saját (?) számot, Gabriel énekelt, valami zseniális volt, szerintem nagyon jó hangja van, aztán egy olasz srác, Nicole produkálta magát, hogy ő az egyetlen a teremben, aki meg tudja nyalni a könyökét, mire legalább hárman demonstrálták, hogy bizony, ők is meg tudják csinálni. Egy csomóan olvastak fel az anyanyelvükön és/vagy angolul mindenfélét, volt még néhány zenés szám és egy pár nagyon jó rögtönzött színészi produkció (Sanel például előadta, ahogy a videókat készítette a primiknek, elég vicces volt), én pedig a Zsoltival párban előadtam a Nemzeti dalt, amiben az volt a pláne/és a hagyomány (!), hogy megpróbáltuk megtanítani a többieknek a refrént. Az "esküszünk, esküszünk"  ment is, a többi már kevésbé...
 Az volt a legjobb az egészben, hogy tényleg végig spontán történtek a dolgok, mondták is a másodévesek, hogy nekik sem volt még ilyen jó Open Micjuk.
 A végén már együtt énekeltük az olaszokkal a Bella Ciaot...
 Takarodó után még egy kisebb társasággal kisurrantunk Portoba, egy argentin és egy horvát lánnyal beszélgettem a Peron-féle rezsimről és irodalomról, kettő körül jöttünk vissza.

  Most úgy néz ki, elég sok esti programunk lesz (Welcome Show, Pala Party, Mickey's Party), nem tudom, mikor jutok legközelebb internethez.